Szarka (Gáspár Kata) és Barbi (Csősz Boglárka), a két 17 éves cserfes lány izgalomra és szerelemre vágyva nekivág Európának, abban a reményben, hogy ezen a nyáron végre meglelik boldogságukat. A vakáció azonban balszerencsésen indul, még az út elején elvesztik minden pénzüket. Persze egyikük sem akar hazutazni, sem a papának telefonálni, ezért hajmeresztő kalandokba keverednek, hogy némi pénzhez jussanak. Ahogy telik a nyár, egyre több a közös élmény és egyre több a közösen elhasznált fiú is.

Kuplung és Csumpi, a két kisstílű bűnöző előzetesben ül. Unalmukban felidézik cellatársuknak az általuk elkövetett balhé történetét. A két kárpátaljai magyar sokféle munkából próbált megélni, kevés sikerrel. Így jött az ötlet, a Pénzmegsemmisítő Raktár kirablásának gondolata. A csapat gyorsan összeáll, minden részletet kidolgoznak. Az akciót sikerrel végrehajtják, ám ettől kezdve elpártol tőlük a szerencse, ami elromolhat, az el is romlik, ők meg ártatlanul kocsmai verekedésbe keverednek. Sok mesének egy a vége, a szabaduló cellatárs elhatározza, hogy lelép a rossz helyen lévő pénzzel.

Az évszázad mérkőzése: az angol-magyar 1953. november 25-én délután negyed négykor kezdődött. Hónapok óra erre várt az ország. Mindenhol a készülékek köré gyülekeztek az emberek, ott is kitettek rádiót, ahol egyébként nem volt szokás az ilyesmi. Hiszen az Aranycsapat lépett pályára, az otthonukban addig veretlen angolok ellen.
Bakáts tér. A kezdőrúgás előtt megjelenik egy férfi, senki sem ismeri, nem tudni honnan jött, de elrontja a szurkolás örömét, mert előre bemondja a gólokat. Minden gólja tutti, magát is így nevezi az egyén: Tutti. Helén, a kitelepítésből éppen visszatért és utcaseprői munkakört betöltő hölgy veszi pártfogásába a különös urat. Helén és Tutti együtt végigszáguldják az angol-magyar mérkőzés Szepesi-féle közvetítésének másfél óráját: italboltból borbélyüzletbe, korabeli húsboltból a Gellért-fürdőbe, egy Kossuth-díjas író budai lakásából át egy presszóba. Mivel az államvédelem is felfigyelt a fickóra, menekülniük kell. Miközben ők hárman, Helén volt vőlegényével, a presszózenész Halmival bujkálnak a rendőrség elől, zajlik az évszázad mérkőzése.
De honnan tudja a gólokat? És mi lesz vele? És mi lesz velünk? Lehet, hogy nem csak a mérkőzés eredményét ismeri?!

Miután repülőgépük lezuhan, a gyerekek egy lakatlan szigetre vetődnek. Eleinte megpróbálnak valamiféle demokratikus rendet fenntartani, ám a megpróbáltatások, az éhség, az elhagyottság érzése fokozatosan kikezdi a józan, egyben játékos gyermeki gondolkodást. A rend felbomlik, és a fiúk két táborra szakadnak. Az egyik parancsnoka, Ralph félelemmel tapasztalja, ahogy az ellentábor tagjai elvadulnak, az erőszak a józan ész fölé kerekedik. A két csoport között megkezdődik a küzdelem. William Golding regényének filmváltozata.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel.
Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Antoine - túl a harmincon eddig még nem áldozott a házasság örömeinek. Most azonban úgy érzi, a bájos, kedves és közös gyermeküket váró Séverine személyében végre megtalálta az igazit. Ráadásul, szíve választottjának apja tekintélyes ügyész. Ez utóbbi sem megvetendő szempont egy ugyancsak jogi pályán jeleskedő férjjelölt számára!

A templomban hatalmas nászgyülekezet gyönyörködik az oltárhoz tartó ifjú párban - köztük Josette- tel, a vőlegény anyjával, s Paullal, a menyasszony apjával. De hol van hát az örömanya, Léa? Az utolsó pillanatban libben be élettársa és az édesanyja társaságában. Léptei hangosan kopognak a templom kövezetén. Minden fej feléje fordul. A vőlegényé is.

Antoine ránézett Léára, a tekintetük egy pillanatra összevillant, éppen akkor, amikor a boldogító igent kellett kimondania. Elrebegte ugyan a bűvös szót, de azonnal tudta, hogy visszavonhatatlanul, őrülten beleszeretett... az anyósába.

Az egyik kemény legény, a másik meg nyamvadt, akár egy túrós lepény. Összeillenek, mint borsó meg a héja? Fityfenét. Bár az élet mindig tartogat meglepetést. Vann ügynök a rosszfiúk réme. Elkapja a grabancukat, bár ezúttal valami más akad a kezei közé. Az üldözőbe vett fegyverkereskedő vevőjéről ugyanis kiderül, hogy csak egy egyszerű, szerencsétlen flótás, aki rossz időben volt rossz helyen. Vann azonban nem csügged, inkább ráveszi a szemlátomást beszédkényszerben szenvedő kisembert, hogy játssza tovább a szerepét.

A háromszoros Oscar-díjas filmíró-rendező (további tizenhét Oscar-jelölését csak futólag említve), Woody Allen legendásan kacagtató első filmje hosszú idő után újra látható! "Csak semmi cicó, nálam van a stukker!" - teszi le névjegyét elfuserált bankrablása nyitányaként a törékeny, félszeg baltimore-i srác, Virgil Starkwell, aki 25 éves korára azzal teszi magát hírhedtté, hogy öt álnév alatt tartja nyilván a rendőrség. Tanulmányai helyett kényszerűségből adta bűnözésre a fejét, hogy magát és kis családját is eltarthassa, hamar bebizonyosodik azonban a bűnelkövetésre való tökéletes alkalmatlansága, így a kétbalkezes bankrabló gyakorta börtönbe, s még gyakrabban - főleg a nézők számára! - humoros helyzetekbe kerül...

Pierre Renaud a Vichy-i Park Hotel főpénztárosa nem áll egyedül a problémájával. Michelangelo, Stendhal, Robespierre, Napoleon és sok más hétköznapi ember is hasonló cipőben járt és jár. Ez a sokak életét megkeserítő gond nem más mint, a félénkség, hisz ez az ami meg nyírbálja az önbizalmat és az ambíciókat. Mindez azonban gyógyítható. Legalábbis is ezzel bíztatja a főhőst egy bőbeszédű olasz a pszichológiai intézetből.

A rész címe: Egy kicsit a végéből

Az Egy rém rendes család egy elképesztő, néha már fájdalmasan realisztikus válasz az amerikai televíziókban igen gyakran idealizált családmodellre. Al Bundy (Ed O'Neill), Peggy Bundy (Katey Sagal) és közös gyermekeik Kelly (Christina Applegate) és Bud (David Faustino) története a külvárosi Chicagoban zajlik. Életük nem feltétlenül mintaszerű, ám állandó emlékeztető a modern házasság és családi élet gyenge pontjainak.

Tamás (Fenyő Iván), az életunt reklámguru a sors fintora folytán túszul esik egy benzinkútrablásnál. Fogolytársainál már csak az őket sakkban tartó bűnözők a lököttebbek, így aztán sosem lehet tudni, hogy épp kinél van a fegyver és hogy mikor sül el. A díszes társaságban szinte senki sem az, akinek mondja magát, miközben a háttérből néha bezavar a focivébé és feltűnik egy titokzatos dolgokkal teli konténer is. A végén ráadásul még az amerikai elnök is a képbe kerül.

László Dömötör, az elvált anyakönyvvezető a volt feleségétől éppúgy nem tud szabadulni mint a házasságoktól. Elszántan próbál új szerelemre találni, kevés sikerrel. Miután Dömötör feszültségoldóként bepiál a munkahelyén és az egyik esküvőt fenekestül felfogatja, a főnöke kirúgja. Távozás közben megpillant egy tudósítást Lázár Norbertről, a feltörekvő, félvilági producerről, aki éjszakai klubokat üzemeltet. Meg nem erősített hírek szerint életét vesztette Afrikában. A férfi megszólalásig hasonlít rá. Mindez őrült ötletre sarkallja.

Az 1942-ben készült vígjáték modernizált feldolgozása.